A Diet Prada megint nekiment Arielle Charnasnak: koppintott dizájnok, kamu kommentek és klónozott profilok repkednek a vádakban. Valójában ideje lenne, ha a kedves felhasználók legalább egy picit megpróbálnák használni a fejüket, és ne hagyják, hogy lájkokkal, követőkkel és kommentekkel ennyire egyszerűen meg lehessen őket vezetni.

Long story short: Arielle Charnas több, mint egy évtizede indította blogját, a Something Navyt. Jó időben volt jó helyen, a blog szépen nőtt, 2 év után már feladhatta a “rendes” munkáját. Az utóbbi időben rendszeresen jelennek meg közös kollekciói az amerikai Nordstrom áruházlánccal. Itt jön képbe a Diet Prada, az Instagram oldal, ami arra jött létre, hogy lebuktassa az egymást koppintó dizájnereket. Hogy, hogy nem, Arielle és a Nordstrom kollekcióiban rendszeresen találnak valami túl erősnek tűnő “inspirációt”, és ennek hangot is adnak az oldal szerkesztői.

Egy korábbi másolási vád tárgya: Prada hajpánt a kifutón, és Something Navy hajpánt Arielle-en (forrás: Diet Prada)

A mostani balhé viszont nem két, egymásra túlságosan hasonlító hajpánt miatt érdekes, hanem azért, mert a szemfüles kritikusok kiszúrták, hogy az új kollekciót dicsérő kommentelők közt rengeteg a klónozott profil. Logikus, hogy ha egy új termékről sok pozitív vásárlói visszajelzést látunk, mi is könnyebben bízunk meg benne, így valószínűbb, hogy vásárolni is fogunk. Így az igazinak tűnő kommentek miatt fellelkesülve a vásárlók nagyobb eséllyel rohanják meg a (web)áruházat. A Diet Prada narratívájában “már megint a csaló influencerekkel” van a baj, hiszen lám, nem elég nekik a sok követő, még kommenteket is vesznek, és pénzt keresnek vele.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az influencerek nagy része szabályosan, jóhiszeműen végzi a tevékenységét, de mindig hangos botrány keletkezik, ha egy nagy nevet csalással gyanúsítanak. Arielle Charnas korábban reagált hasonló vádakra, de a legutóbbi nyilatkozatai szerint a jövőben egyszerűen ignorálni fogja, amit ő "cyber bullyingnek" nevez.

Szeretjük, ha más dönt helyettünk

Az emberi természet ilyen, nem szeretünk gondolkozni. Ha sokan hoznak meg egy bizonyos döntést, akkor az egyén egyre kevésbé fontolja meg a saját döntését, inkább megy a tömeg után. Vannak erre kutatások, evolúció és miegymás témakörben, nincs ebben semmi ciki – egy egészséges pontig természetes. Lássuk be, nem fog összedőlni a világ, ha Arielle Charnas és a Nordstrom pár százzal több ruhát ad el.

Ami viszont érdekes, az az, hogy 2019-ben az átlag közösségi média felhasználó még mindig készpénznek veszi, amit a neten lát. Még mindig a követők és lájkok jelentenek mindent, ahelyett, hogy olyan arcokat keresnénk, akik számunkra hitelesek.

A klónok és botok háborúja

Megéri  elmélyedni a The New York Times cikkében, amiben egy pár éve igen komoly nyomozást folytattak egy klónozott profilokkal kereskedő cég ellen. A kliensek közt találtak vezető politikusokat, olimpikon sportolókat, valóságshow szereplőket, pornósztárokat, marketing szakembereket, tévés személyiségeket, zenészeket és színészeket, akik 100.000-es tételben vásárolták ettől a cégtől a közösségi média „erőt”.

Ráadásul a cég által árult botok nem akármilyenek, egy ingyenes, vagy olcsó auditor szoftverrel fel sem ismerhetők. A profik valódi profilokról klónozzák magukat: ugyanaz a profilkép, minimális változtatás a néven, lenyúlják a borítóképet, a geolokációt, sőt, még a bemutatkozó szöveget is, így komoly kutatás kell ahhoz, hogy kiderüljön, nincs valódi ember a profilok mögött.

Benne vagyunk a Mátrixban

A technológia fejlődése villámgyorsan vitt bele bennünket egy olyan szituációba, amire még nem vagyunk készen fejben. Ha az általunk követett szép szőke lány azt mondja, klassz ez az arckrém, és alatta 50 követője állítja egybehangzóan, hogy tényleg szuper, már rohanunk is a boltba megvenni. Mert olyan, mintha a barátnőnk ajánlotta volna, hiszen ismerjük az influencer kiskutyáját, jó eséllyel a családját is, napjában többször értesít bennünket arról, hogy mizu éppen vele… pont, mint egy barát. Ja, az, hogy az is lehet, hogy nemcsak a követői klónok, hanem ő maga is csak egy digitális személyiség? Ez nem merül fel bennünk, pedig ez nem sci-fi, hanem teljesen jogos kérdés lenne.

Már megjelentek a digitális influencerek is. A képen szereplő Lil Miquela nevű személyiség nem létezik a valóságban, ő nem más, mint ügyes rajz. Ettől függetlenül 1,6 millióan követik az Insta profilját

Ugyan Arielle Charnas ruháitól, vagy az iménti teoretikus influencer krémjétől nem függ túl sok minden, de ugyanez a módszer alkalmas választások befolyásolására és minden hasonló jófejségre is.

Ja, hogy a közösségi platformok miért nem lépnek fel hatásosan a botok ellen? 1. Hitelüket vesztenék, ha egyszer csak bevallanák, hogy tisztában voltak a több millió hamis felhasználó jelenlétével, de nem tettek semmit, hogy nehogy lemaradjanak a konkurenciával futott versenyben. Időnként minden platform bejelenti, hogy tisztogatást végzett a nem szabályosan működő fiókok ellen, de ez eddig csak épp, hogy a jéghegy csúcsát érintette. 2. A „bűnözők” mindig a „rendőrség” előtt járnak egy lépéssel, vagyis a botok mindig okosabbak és fejlettebbek tudnak lenni, hogy egy ideig kijátsszák az ellenőrzést.

Talán lesz olyan szerencsénk, hogy az Instagram eltünteti a posztok alatti lájkok számát, és az alapjaiban rengeti meg a kialakult népszerűségi versenyt. Talán akkor a felhasználók és tartalom készítők jobban előtérbe helyezik majd a tartalmat, a marketing szakemberek pedig a korábban nyilvános, de sokszor hamis számok helyett valódi statisztikák alapján tervezik majd kampányaikat.

Talán eljutunk addig a pontig, ahol a közösségi média is elfoglalja a helyét a marketing mixben, és felismerjük az ott elhelyezett hirdetést, mint a plakátot az országút mentén. Talán felnő egy olyan generáció, akinek az egész közösségi média természetes, és tudja a helyén kezelni.